Fodor József Program
Országos betegbiztonsági programjavaslat a kórházi fertőzések csökkentésére.
A program célja egy kontrollált, adatvezérelt modell kialakítása, amely a meglévő infekciókontroll-, takarítási és fertőtlenítési protokollokat tartós, felülethez kötött prevenciós technológiával egészíti ki.
A kórházi fertőzések
rendszerszintű kihívást jelentenek
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések problémája nem kizárólag szakmai kihívás: komplikációkat többlet ápolási napokat, magasabb gyógyszer- és eszközköltséget, megnövekedett szakdolgozói terhelést és kapacitásvesztést okoznak.
Betegbiztonsági teher
A fertőzések rontják a gyógyulás esélyét, növelik a szövődmények kockázatát, és fokozzák az ellátási rendszerre nehezedő nyomást.
Kapacitásvesztés
A hosszabb ápolási idő leköti az ágykapacitást, lassítja a betegutakat és növeli a várólistákra nehezedő nyomást. …………………………….
Finanszírozási teher
A többlet gyógyszer-, diagnosztikai, izolációs és személyzeti költségek intézményi és rendszerfinanszírozási szinten is jelentősek.
A betegkörnyezet fontos beavatkozási pont
A kontaktusos terjedésben a betegközeli környezet, az egészségügyi dolgozók keze és a gyakran érintett felületek közötti kapcsolat kiemelt jelentőségű. A környezeti higiénia ezért a modern infekciókontroll egyik lényeges területe.
A program célja nem a meglévő takarítási és fertőtlenítési protokollok kiváltása, hanem azok kiegészítése egy folyamatosan jelen lévő, dokumentált és ellenőrizhető prevenciós bevonatrendszerrel.
Kritikus felület
Kilincs, ágykorlát, kapcsoló, nővérhívó, kapaszkodó.
Kéz és eszközhasználat
A kontamináció több ponton továbbvihető a betegellátási folyamatban.
Kockázatcsökkentő beavatkozás
A kritikus felületeken alkalmazott tartós felületi védelem kiegészíti a protokollokat.
Tartós felületi védelem
a meglévő infekciókontroll-rendszer kiegészítésére
A Fodor József Program a gyakran érintett kórházi felületekre koncentrál, ahol a betegkörnyezet, az emberi kéz és az eszközhasználat közötti kapcsolat kiemelt fertőzésátviteli kockázatot jelent.
Kiegészítő prevenciós réteg
A technológia nem helyettesíti a kézhigiénét, a takarítást vagy a fertőtlenítést, hanem azok mellett, kiegészítő, kockázatcsökkentő megoldásként értelmezhető.
Felülethez kötött működés
A kezelt felületen tartósan jelen lévő bevonat a két fertőtlenítési esemény közötti időszakban is hozzájárul a felületi mikrobiológiai terhelés mérsékléséhez.
Dokumentált szolgáltatás
A bevezetés nem informális intézményi gyakorlatként, hanem kijelölt felületekkel, ellenőrzéssel és minőségbiztosítással működő éves szolgáltatásként érhető el.
Nem minden felületet kell kezelni. A legfontosabb kontaktpontokra kell koncentrálni.
A program kockázatalapú megközelítést alkalmaz: azok az osztályok, betegutak és kontaktpontok élveznek prioritást, ahol a felületi fertőzési kockázat mérséklése a legnagyobb betegbiztonsági értéket képviselheti.
Mérhető program,
független szakmai értékeléssel
EÖF-incidencia
A bejelentett kórházi fertőzések változásának követése.
Antibiotikum-felhasználás
Gyógyszerstatisztikai és AMR-kockázati mutatók vizsgálata.
Átlagos ápolási idő
Az ellátási idő és kapacitásterhelés változásának mérése.
Gazdasági hatás
Költségmegtakarítási és megtérülési modell validálása.
Validációs logika
A kezelt és kontrollként szolgáló intézményi egységek összehasonlítása alapján vizsgálható a program hatása az infekciókontroll, a kapacitásgazdálkodás és a finanszírozási teher szempontjából.
Indikátor dashboard – minta
12 hónapos mérésA prevenció gazdasági értéke objektív adatok alapján mérhető
A program gazdasági modellje előzetes becslésekre és több éves tapasztalatokra épít.
EÖF-incidencia
A példaintézményi modellben, egy 2010 ágyas, 60 műtővel rendelkező klinikai központ esetében a Resysten felületkezelés éves, teljes körű szolgáltatási költsége előzetesen bruttó 150 millió Ft nagyságrendre becsülhető. A megtérülési számítás során konzervatív egészség-gazdaságtani feltételezésként 3 millió Ft/EÖF-eset költséggel számolunk. Ez az érték nem hivatalos egységköltség, hanem modellérték, amely a fertőzésekhez kapcsolódó többletápolási napok, gyógyszeres kezelés, diagnosztika, izoláció, személyzeti többletterhelés és kapacitásvesztés lehetséges költségeit veszi figyelembe.
E feltételezéssel számolva a program közvetlen költségmegtérüléséhez évente 50 megelőzött EÖF-eset szükséges, a példaintézményben kevesebb mint 1%-a az eseteknek.
150 MFt / 3 MFt = 50 eset
Előzetes modellértékek
A 3 millió Ft/EÖF-eset nem hivatalos hazai egységköltség, hanem konzervatív modellezési feltételezés, amely érzékenységvizsgálattal pontosítható.
Kapacitásfelszabadulás
A fertőzések mérséklődése rövidebb betegutakhoz és jobb ágykihasználtsághoz járul hozzá, amelyet intézményi mutatókkal kell mérni.
Valós adatokra épülő értékelés
A végleges megtérülési elemzést a tényleges EÖF-adatok, ápolási idő, gyógyszer- és izolációs költségek alapján kell elvégezni.
Döntéshozói érték
A program szolgáltatásalapú logikája tervezhető, beszámoltatható és eredményindikátorokhoz köthető finanszírozási modellt tesz lehetővé.
Országos bevezetés kontrollált keretrendszerben
A program állami szintű bevezetése szakpolitikai döntéshozatalt, tudományos igényű adatelemzést és operatív intézményi koordinációt igényel.
Szakmai döntés-előkészítés
A program céljainak, intézményi körének és indikátorainak meghatározása.
Felületkockázati felmérés
A gyakran érintett, kritikus felületek, betegutak és kiemelt kockázatú osztályok kijelölése.
Dokumentált felületkezelés
Szakszerű kivitelezés, felületlista, fotódokumentáció és minőségbiztosítás.
Monitoring és validáció
Kezelt és kontroll egységek összehasonlítása valós intézményi adatok alapján.
Egészség-gazdaságtani értékelés
A betegbiztonsági, működési és pénzügyi hatások objektív elemzése.
Fodor József az egészségügyi prevenció úttörője
A Resysten a Fodor József Program elnevezéssel tiszteleg a magyar közegészségtan és higiéné egyik legmeghatározóbb alakja előtt. Fodor József munkásságának központi gondolata a megelőzés, a higiénikus környezet és a lakossági egészségvédelem volt. A Resysten küldetése ehhez a szemlélethez kapcsolódik: olyan tartós, mérhető és preventív megoldások fejlesztése és alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a biztonságosabb egészségügyi környezethez és a kórházi fertőzések kockázatának csökkentéséhez.
Fodor József a magyar és európai közegészségtan kiemelkedő egyénisége. 1843-ban született a Somogy megyei Lakócsán, orvosi diplomáját a pesti orvosi karon szerezte 1865-ben. Tanulmányútján Max Pettenkofer müncheni intézetében és Liebig kémiai tanszékén mélyítette ismereteit, majd Angliában a közegészségügyi igazgatás legfejlettebb rendszerét tanulmányozta. Hazatérve, alig 29 évesen, a kolozsvári egyetem professzora lett.
Fodor József a mikrobiológiáról már 1869-ben az írta:
„Ezen tan hivatva látszik az orvosi tudományban forradalmat idézni elő: forradalmat felforgatóbbat s e mellett gyümölcsözőbbet, mint ezt most még csak gyaníthatjuk is.”
1865 Orvosi diploma Budapest
Pesti orvosi karon szerzett oklevelét, majd tanulmányutat tett Európa vezető intézeteiben.
1874 - Budapest Közegészségtani Tanszék
A budapesti egyetem orvosi karán felállított közegészségtani tanszék - Európa második ilyen intézete - élére nevezték ki.
1876 - Közegészségügyi törvény szakértője
Kulcsszerepet vállalt a korabeli Európa legkorszerűbb közegészségügyi törvényének előkészítésében.
1885 - Az immunológia alapjai
„Baktériumok az élő állat vérében" — akadémiai székfoglalójában kimutatta a vér baktériumölő tulajdonságát, megalapozva a szérumterápiát.
1891 - Cambridge-i díszdoktorátus
A cambridge-i egyetem díszdoktorrá avatta, ez a legmagasabb fokú nemzetközi szakmai elismerés.
1894 - Nemzetközi Kongresszus, Budapest
A VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszust - az akkori tudományos élet csúcstalálkozóját - Budapesten rendezte meg.
A Fodor József program letöltése
Ismerje meg a teljes programjavaslatot: adja meg elérhetőségét, és töltse le a részletes szakmai anyagot.

